|
Zalaújlak története:
Zalaújlak kisközség a Zalai dombvidék kis völgyének egyik jellegzetes települése. Nagykanizsától 17 km-re északkeletre, Zalakaros közelében, nagy dombok közötti, festõi szépségû völgyben fekszik. Az új balatoni mûúttól 9 km-re található.
Írásos alakja a településnek 1259-ben Wilok, Wylak. A jelenlegi forma 1892-ben került a falu elnevezésére. A közszói jelentése új udvarház, a Zala elõtag a megyére utal.
A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része, termékeny földű falu volt. A török többször is elpusztította a helységet, alkalmanként adófizetésre kötelezte. Egy-egy török rajtaütés során a nép koldus maradt annyira, hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettõl fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást adniuk (kilenced és tized). A végvári harcok idején -mivel behajtani a járandóságot a káptalan úgy sem tudta- a kanizsai kapitánynak adta bérbe.
1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után Zrínyi György tette rá a kezét a falura. Él még a török hódoltság emléke, a „törökfutás". Sokan vallják ma is, hogy az oszmán támadás idején a templom haragját a Malomvölgyi kútban rejtették el, s onnan ki is lehetne ásni.
A XVII. század végére csak csekély lakossága maradt meg. 1687-ben a zalavári kapitány megparancsolta, hogy a nép hagyja el faluját, mert Plauqada felégeti, ezt meg is tette. Újlak pusztává vált, akárcsak a Kanizsa környéki falvak. Kanizsa felszabadulása után továbbra is a káptalané maradt, egészen 1945-ig. Lassan kezdtek visszaszállingózni a lakosok, akik 3 évi mentességet kaptak az úrbéri szolgáltatások alól.
A Rákóczi-féle szabadságharc viszontagságos évei és a pestisjárvány súlyosan érintették, mert népessége átmenetileg csökkent.
Lakosai mindenkor magyarok és katolikusok voltak.
1900 óta a falu egyenletes ütemben sorvadt, az akkor még 550 fõnyi lakossága több mint 200 fõvel csökkent.
Az utóbbi években az önkormányzat erõfeszítéseket tett az infrastruktúra fejlesztésére: ivóvíz és vezetékes gáz gerinchálózat épült, telefont vezettek a faluba, út és járdaépítés kezdõdött, vízrendezésre több millió Ft-ot költött. Tervezik az Újudvar-Zalakaros összekötõ út megépítését.
Látnivalók a településen:
1994-ben felújították a múlt században épült, egyhajós római katolikus templomot.
A templomtól nem messze található Egry József „a Balaton festőjének” /1883-1951/ szülőháza.
A település fejlődését befolyásolhatja a falu határában talált termálvízkincs. Ősgesztenyés.
Hagyományos rendezvények: Falu búcsú - szeptember elsõ vasárnapján.
Intézmények:
önkormányzat : Zalaújlak Község Önkormányzata
8822 Zalaújlak, Fõ u. 68
Telefon: 93/ 358 922
Polgármester: Szabó József
Szakképzettsége: víz-gázszerelõ
oktatás: Kultúrotthon klubkönyvtárral
egészségügy: Orvosi rendelõ - heti 1 alkalommal van rendelés
Zalaújlak számokban (statisztika):
Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben
|
|
Terület
|
Lakónépes-
|
Népsűrűség
|
Lakónépes-
|
Népsűrűség
|
km2
|
ség 1990
|
fõ/km2
|
ség 1997
|
fõ/km2
|
99,64
|
179
|
18,6
|
135
|
14,0
|
A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves nõi és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)
Munka-nélküliek száma 1994
|
Aktív korú népesség
|
Munka-
nélküliek aránya %
|
Munka-nélküliek száma
1997
|
Aktív korú népesség
|
Munka-nélküliek aránya %
|
13
|
64
|
20,3
|
12
|
65
|
18,5
|
Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában
|
|
Munkaképes korú
népesség (fõ)
|
Helyben
foglalkoztatottak
száma (fõ)
|
Helyben
foglalkoztatottak
aránya (%)
|
69
|
4
|
6
|
Szántóterületek átlagos AK értéke
|
|
AK
|
Szántóterület (ha)
|
Átlag AK
|
2408
|
163
|
14,77
|
Termõterület megoszlása mûvelési ágak szerint ha-ban
|
|
Szántó
|
Kert
|
Gyümölcsös
|
Szõlõ
|
Rét
|
Legelõ
|
Erdõ
|
Kivett
|
Összesen
|
Átlag (ha)
|
|
169
|
19
|
19
|
8
|
89
|
33
|
589
|
53
|
979
|
1,7
|
|
| |