Zalaújlak története:
 
Zalaújlak kisközség a Zalai dombvidék kis völgyének egyik jellegzetes települése. Nagykanizsától 17 km-re északkeletre, Zalakaros közelében, nagy dombok közötti, festõi szépségû völgyben fekszik. Az új balatoni mûúttól 9 km-re található.

Írásos alakja a településnek 1259-ben Wilok, Wylak. A jelenlegi forma 1892-ben került a falu elnevezésére. A közszói jelentése új udvarház, a Zala elõtag a megyére utal.

A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része, termékeny földű falu volt. A török többször is elpusztította a helységet, alkalmanként adófizetésre kötelezte. Egy-egy török rajtaütés során a nép koldus maradt annyira, hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettõl fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást adniuk (kilenced és tized). A végvári harcok idején -mivel behajtani a járandóságot a káptalan úgy sem tudta- a kanizsai kapitánynak adta bérbe.

1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után Zrínyi György tette rá a kezét a falura. Él még a török hódoltság emléke, a „törökfutás". Sokan vallják ma is, hogy az oszmán támadás idején a templom haragját a Malomvölgyi kútban rejtették el, s onnan ki is lehetne ásni.

A XVII. század végére csak csekély lakossága maradt meg. 1687-ben a zalavári kapitány megparancsolta, hogy a nép hagyja el faluját, mert Plauqada felégeti, ezt meg is tette. Újlak pusztává vált, akárcsak a Kanizsa környéki falvak. Kanizsa felszabadulása után továbbra is a káptalané maradt, egészen 1945-ig. Lassan kezdtek visszaszállingózni a lakosok, akik 3 évi mentességet kaptak az úrbéri szolgáltatások alól.

A Rákóczi-féle szabadságharc viszontagságos évei és a pestisjárvány súlyosan érintették, mert népessége átmenetileg csökkent.

Lakosai mindenkor magyarok és katolikusok voltak.
1900 óta a falu egyenletes ütemben sorvadt, az akkor még 550 fõnyi lakossága több mint 200 fõvel csökkent.

Az utóbbi években az önkormányzat erõfeszítéseket tett az infrastruktúra fejlesztésére: ivóvíz és vezetékes gáz gerinchálózat épült, telefont vezettek a faluba, út és járdaépítés kezdõdött, vízrendezésre több millió Ft-ot költött. Tervezik az Újudvar-Zalakaros összekötõ út megépítését.

Látnivalók a településen:

1994-ben felújították a múlt században épült, egyhajós római katolikus templomot.

A templomtól nem messze található Egry József „a Balaton festőjének”  /1883-1951/ szülőháza.

A település fejlődését befolyásolhatja a falu határában talált termálvízkincs. Ősgesztenyés.

Hagyományos rendezvények: Falu búcsú - szeptember elsõ vasárnapján.

Intézmények:

önkormányzat : Zalaújlak Község Önkormányzata
8822 Zalaújlak, Fõ u. 68
Telefon: 93/ 358 922
Polgármester: Szabó József
Szakképzettsége: víz-gázszerelõ

          oktatás: Kultúrotthon klubkönyvtárral
            egészségügy: Orvosi rendelõ - heti 1 alkalommal van rendelés

Zalaújlak számokban (statisztika):

A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves nõi és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)